Koleszterin mítoszok és tévhitek – mi az igazság a kutatások szerint?

Sabina Krivosik
szept. 9.
3 perc olvasás

A koleszterin évtizedeken keresztül a „rosszfiú” szerepét töltötte be a táplálkozástudományban. Számos étrendi irányelv és népszerű médiaüzenet a koleszterint és a zsírokat okolta a szív- és érrendszeri betegségekért. Az utóbbi években azonban a tudományos kutatások árnyaltabb képet festenek. Nézzük a leggyakoribb tévhiteket!

1. mítosz: „A magas koleszterinszint mindig rossz.”

Valóság: A koleszterin nem mérgező anyag, hanem nélkülözhetetlen lipidmolekula, amely részt vesz:

a sejthártyák felépítésében,
hormonok (kortizol, nemi hormonok) szintézisében,
D-vitamin előállításában,
az epesavak képzésében¹.

A szervezet koleszterinjének 70–80%-át a máj és más sejtek szintetizálják, és mindössze 20–30% származik táplálékból².Ez azt jelenti, hogy a vér koleszterinszintjét nem csupán az étrendi bevitel határozza meg.

A máj szabályozza a termelést: ha több koleszterint eszünk, általában kevesebbet termel².

2. mítosz: „A táplálkozási koleszterin drasztikusan megemeli a vér koleszterinszintet.”

Valóság: Számos klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a diétás koleszterinbevitel csak mérsékelten befolyásolja a plazma LDL- és HDL-szintet, mert a máj kompenzálja a változásokat³.

A 2015-ös amerikai táplálkozási irányelvek (Dietary Guidelines for Americans) törölték a napi koleszterinbevitel felső határát, mert nincs elég bizonyíték arra, hogy a koleszterindús ételek (pl. tojás) önmagukban növelnék a szívbetegség kockázatát⁴.

3. mítosz: „A tojás ártalmas, mert tele van koleszterinnel.”

Valóság: A tojás az egyik legtöbbet vizsgált élelmiszer a koleszterin-vitában. Egy darab tojás körülbelül 186 mg koleszterint tartalmaz, ezért sokáig a „szívbetegség kockázati tényezőjeként” tartották számon. Azonban a kutatások eredményei nem teljesen egységesek.

Vannak álláspontok, amelyek szerint a tojás nem növeli a kockázatot egészséges embereknél⁵, de léteznek óvatosabb üzenetű kutatások is, amelyek szerint nagyon magas fogyasztás mellett előfordulhat kockázatemelkedés⁶.

A 2015-ös amerikai táplálkozási irányelvek eltörölték a napi koleszterinbevitel korlátozását, mert a tudományos bizonyítékok nem támasztották alá, hogy a diétás koleszterin közvetlenül növelné a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát⁷.

➡️ Ha erről a témáról – hogy befolyásolja-e a tojás a szívbetegséget – többet szeretne tudni, olvassa el a kapcsolódó cikket: „Tojás és szívbetegség - mi is a valóság?”.

4. mítosz: „Csak az összkoleszterin számít.”

Valóság: A teljes koleszterinszint önmagában nem elég jó prediktora a szív- és érrendszeri betegségeknek. Fontos a lipoprotein-részecskék típusa:

LDL (Low-Density Lipoprotein): „rossz” koleszterinnek hívják, mert részt vesz az érfali lerakódásokban.
HDL (High-Density Lipoprotein): „jó” koleszterin, mert visszaszállítja a felesleget a májba.
LDL részecskeméret is fontos: kisebb, sűrűbb LDL részecskék jobban hajlamosak az oxidációra és plakk-képződésre⁸.

5. mítosz: „A növényi olajok és margarin mindig egészségesebb, mint az állati zsírok.”

Valóság: Nem minden növényi olaj egészséges:

A transzzsírokban gazdag margarinok és hidrogénezett olajok bizonyítottan növelik a szívbetegségek kockázatát⁹.
A természetes állati zsírok (pl. vaj, zsír) nem ugyanolyan mértékben károsak, mint a korábban hitték, de túlzott fogyasztásuk sem ajánlott.

A helyettesítés számít: ha például a telített zsírokat többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavakkal helyettesítjük, az csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot(10).

Összefoglalás

A koleszterin nélkülözhetetlen az élethez, és a táplálkozási koleszterin önmagában nem ellenség. A valódi probléma a diszlipidémia, az LDL oxidáció, a gyulladás és az életmódbeli tényezők (dohányzás, magas vérnyomás, inzulinrezisztencia). A modern irányelvek szerint a teljes kép számít, nem csupán egyetlen laborérték vagy étel.

Fontos tudnivaló

Ez a cikk - a megjelenés idején - a legfrissebb tudományos kutatások alapján készült. Ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy önállóan diagnózist állítson fel vagy öngyógyításba kezdjen vele, és nem helyettesíti az orvosi konzultációt. Bármilyen egészségügyi döntést vagy módszert (akár ebből, akár más cikkjeinkből származik) minden esetben előzetesen beszéljen meg kezelőorvosával!

Források:

Maxfield FR, Tabas I. (2005). Role of cholesterol and lipid organization in disease. Nature, 438(7068):612-621.
Dietschy JM, Turley SD. (2004). Thematic review series: brain Lipids. Cholesterol metabolism in the central nervous system during early development and in the mature animal. J Lipid Res, 45:1375–1397.
Berger S et al. (2015). Dietary cholesterol and cardiovascular disease: a systematic review and meta-analysis. Am J Clin Nutr, 102(2):276-294.
U.S. Department of Health and Human Services and U.S. Department of Agriculture. (2015). 2015–2020 Dietary Guidelines for Americans.
Fuller NR et al. (2015). Egg consumption and human cardio-metabolic health in people with and without diabetes. Nutrients, 7(9):7399–7420.
Rong Y et al. (2013). Egg consumption and risk of coronary heart disease and stroke: dose-response meta-analysis of prospective cohort studies. BMJ, 346:e8539.U.S.
Department of Health and Human Services and U.S. Department of Agriculture. (2015). 2015–2020 Dietary Guidelines for Americans.
Mora S et al. (2007). LDL particle subclasses, LDL particle size, and carotid atherosclerosis in the Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis (MESA). Atherosclerosis, 192(1):211-217.
Mozaffarian D et al. (2006). Trans fatty acids and cardiovascular disease. N Engl J Med, 354:1601-1613.9.
Mensink RP. (2016). Effects of saturated fatty acids on serum lipids and lipoproteins: a systematic review and regression analysis. World Health Organization.