Mit tud a feketekömény? Ősi gyógynövény és tudomány találkozása

Sabina Krivosik
okt. 10.
12 perc olvasás

Egy apró, fekete, aromás magocska - a feketekömény - már évezredek óta kíséri az emberiséget a konyhában és a gyógyászatban egyaránt. A népi tapasztalat mellett ma már egyre több tudományos vizsgálat is próbálja feltárni, hogy pontosan hogyan hat ez a növény az emberi szervezetre.

Mi az a feketekömény?

A feketekömény (Nigella sativa) egy egynyári, 20–30 cm magasra növő gyógynövény, finom szeldelt levelekkel és halványkék vagy fehér virágokkal. A virág elnyílása után apró, háromrekeszes toktermése fejlődik, amelyben a jól ismert fekete magok lapulnak. Ezek a magok adják a fűszer és a gyógynövény alapját.

A növényt több mint 3000 éve használják az emberi kultúrákban. Az ókori Egyiptomban már ismerték: a fáraók sírjaiban (például Tutanhamon sírkamrájában) is találtak feketekömény-magokat. A Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és a mediterrán térségben mind a gasztronómiában, mind a gyógyászatban alkalmazták. A magokat fűszerként kenyerekhez, savanyúságokhoz és húsételekhez adták, ugyanakkor emésztési panaszokra, légzőszervi betegségekre, bőrproblémákra és általános erősítőszerként is használták. Az iszlám gyógyászatban különösen nagy szerepet kapott, több hadísz (hagyomány) is említi mint „minden baj orvosságát, kivéve a halált”.

Hatóanyagok - mi rejlik a magban?

A feketekömény magja kémiai szempontból rendkívül összetett: több mint száz különböző bioaktív vegyületet azonosítottak benne, amelyek közül mintegy 30–40-et tartanak fő hatóanyagnak.

A magolaj körülbelül 30–40%-át teszi ki a teljes mag tömegének.
Az illóolaj-frakció adja a jellegzetes, kissé kesernyés, füstös, aromás ízt és illatot. Ebben található a legismertebb hatóanyag, a thymoquinon (TQ), amely a legtöbb vizsgált biológiai hatásért felelős.
Egyéb komponensei közé tartoznak: alkaloidok (nigellicin, nigelledin), szaponinok (pl. α-hederin), flavonoidok és polifenolok.
Zsírsavak: linolsav, olajsav, palmitinsav – ezek a sejtmembránok és az energiaanyagcsere szempontjából fontosak.
Fehérjék, aminosavak, rostok.

A feketekömény íze és illata tehát nem pusztán kulináris élmény: a mögöttük álló kémiai vegyületek valós hatást gyakorolnak a szervezetre, és magyarázatot adnak arra, miért vizsgálják a növényt ennyire sokféle szervrendszer és betegség összefüggésében.

Milyen mechanizmusok révén hathat a szervezetre?

Az immunrendszer harmonizálása és gyulladáscsökkentő hatások

A feketekömény egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy nem egyszerűen serkenti vagy gátolja az immunrendszert, hanem képes annak finomhangolására. Más szóval immunmoduláló hatású: mérsékli a túlzott gyulladást, de közben erősítheti a gyenge immunválaszt.

A mag legfontosabb hatóanyaga, a thymoquinon, több ponton is beavatkozik a gyulladásos folyamatokba. Gátolja az olyan jelátviteli útvonalakat, mint az NF-κB, amelyek a gyulladás fenntartásáért felelősek, és mérsékli a gyulladásos citokinek – például az IL-6 és a TNF-α – felszabadulását. Emellett hatással van az immunsejtek működésére is: fokozhatja a T-sejtek és a természetes ölősejtek (NK sejtek) aktivitását, ugyanakkor visszafogja a túlzott immunreakciókat. Az allergiás betegségekben is ígéretes, mivel kutatások szerint csökkentheti a hízósejtekből történő hisztaminfelszabadulást, így mérsékelheti a tüsszögést, az orrfolyást és a viszketést.

Példák a légzőrendszerben

A gyulladáscsökkentő hatás a légutaknál különösen fontos. Torok- és mandulagyulladás esetén a feketekömény csökkentheti a nyálkahártya irritációját, enyhítheti a fájdalmat és segíthet a könnyebb légzésben. Laboratóriumi kísérletekben a feketekömény-olaj és a thymoquinon gátolták a torokgyulladást okozó baktériumok (például Streptococcus pyogenes) és bizonyos vírusok szaporodását.

Asztma és allergiás hörghurut esetén a thymoquinon egyszerre hat gyulladáscsökkentőként, enyhe hörgőtágítóként és antihisztaminként. Kisebb klinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy javította a tüdőfunkciót (FEV1 érték), és mérsékelte a rohamok számát. Állatkísérletekben pedig a thymoquinon védelmet nyújtott a tüdőszövetnek a dohányfüst és más mérgező anyagok okozta károsodás ellen.

A fertőzések elleni védelemben is szerepe lehet: laboratóriumi vizsgálatokban a feketekömény gátolta több gyakori légúti kórokozó, például a Streptococcus pneumoniae és a Haemophilus influenzae szaporodását. Nyákoldó tulajdonsága révén elősegíti a váladék kiürülését is, ami megkönnyíti a légutak tisztulását.

Hagyományos alkalmazás

Nem véletlen, hogy a feketeköményt a Közel-Keleten és Indiában évszázadok óta használják köhögés, asztma és légúti fertőzések ellen. Gyakran keverték mézzel vagy tejjel, és belsőleg fogyasztották, de inhaláció formájában is alkalmazták, hiszen az illóolajok gyorsan eljutnak a légutakba, és enyhítik a panaszokat.

Betegségek és állapotok - Összegzés

Immunrendszer és allergia:

Szezonális allergia / szénanátha (allergiás rhinitis),
Asztma,
Allergiás hörghurut, Atópiás dermatitisz / neurodermitisz,
Krónikus gyulladásos állapotok (pl. reumatoid artritisz – kisebb klinikai vizsgálat)

Fertőzések:

Torok- és mandulagyulladás,
Felső légúti fertőzések (pl. influenza-szerű panaszok, köhögés, hörghurut),
Bakteriális bőrfertőzések,
Candida-fertőzés (különösen nőknél hüvelyi candidiasis),
Helicobacter pylori fertőzés (gyomorfekély egyik fő oka)

Anyagcsere és szív-érrendszeri hatások

A feketekömény hatásai közül az egyik legjobban kutatott terület az anyagcsere és a szív egészsége.

Számos vizsgálat igazolja, hogy a feketekömény javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti az éhomi vércukorszintet, ami különösen fontos a 2-es típusú cukorbetegség szempontjából. Túlsúlyos résztvevőknél emellett mérsékelt testsúly- és BMI-csökkenést figyeltek meg, amely mögött valószínűleg az anyagcsere és az étvágy szabályozására gyakorolt hatás áll.

A vérzsírok tekintetében a feketekömény-olaj rendszeres fogyasztása csökkentette az LDL-koleszterin és a triglicerid szintjét, miközben növelte a védő szerepű HDL-koleszterint. Hasonlóan kedvező eredmények születtek a vérnyomás esetében is: több kisebb klinikai vizsgálatban a feketekömény szignifikáns vérnyomáscsökkenést eredményezett. Ennek egyik magyarázata, hogy fokozza a nitrogén-oxid termelését, amely az erek falának ellazulásához és értáguláshoz vezet.

Az érfalak védelmében szintén fontos szerepe lehet: antioxidáns tulajdonságai révén csökkenti az oxidatív stresszt, és ezzel lassíthatja az érelmeszesedés folyamatát.

Külön említést érdemel, hogy elhízott nőknél a feketekömény nemcsak az anyagcsere-mutatókat javította, hanem kedvezően befolyásolta a hormonális és gyulladásos markereket is (például a leptin és az IL-6 szintjét). Ez különösen fontos lehet a PCOS (policisztás ovárium szindróma) szempontjából, ahol az anyagcsere- és hormonális zavarok gyakran együtt jelentkeznek.

Betegségek és állapotok - Összegzés

2-es típusú cukorbetegség,
Metabolikus szindróma,
Magas vérnyomás,
Magas koleszterinszint és triglicerid,
Elhízás
Policisztás ovárium szindróma (PCOS) – főleg elhízással és inzulinrezisztenciával társulva

A feketekömény hatásai nem gyógyszerszintűek, de étrendi kiegészítőként hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának mérsékléséhez.

Emésztőrendszer, máj és vese

A feketeköményt a hagyományos gyógyászatban évszázadok óta használják emésztési panaszok enyhítésére – puffadás, görcsök vagy gyomorégés esetén. A modern vizsgálatok részben megerősítik ezeket a tapasztalatokat.

A gyomor és a belek szempontjából a feketekömény antimikrobiális tulajdonságai kiemelkedők: laboratóriumi kísérletek szerint gátolhatja a Helicobacter pylori növekedését, amely a gyomorfekély egyik fő kórokozója. Emellett a gyulladáscsökkentő hatás a bélrendszerben is érvényesül: állatkísérletekben a feketekömény mérsékelte a vastagbélgyulladás súlyosságát, és elősegítette a nyálkahártya regenerációját. A népi gyógyászatban gyakran alkalmazták emésztésjavítóként is, mivel serkentheti az epeelválasztást és enyhítheti a görcsöket.

A máj működését szintén védi. Állatkísérletekben a feketekömény olaj mérsékelte a különböző mérgező anyagok – például paracetamol, alkohol vagy nehézfémek – által okozott májkárosodást. A thymoquinon erős antioxidáns tulajdonságai révén csökkenti a szabad gyökök okozta sejtkárosodást, és hozzájárul a májenzimek normalizálásához. Ezen kívül zsírmáj esetén is kedvező hatásokról számoltak be: a feketekömény rendszeres fogyasztása mérsékelheti a zsírlerakódást a májban.

A vese esetében hasonlóan védő hatás érvényesül. Kísérletekben a feketekömény megóvta a vesét a gyógyszerek és toxinok okozta károsodástól, valamint csökkentette az oxidatív stressz szintjét. Érdekes eredmény, hogy állatkísérletekben mérsékelte a kalcium-oxalát vesekövek képződését, és segítette a már meglévő kristályok kiürülését. Enyhe vízhajtó tulajdonságának köszönhetően a veseműködés támogatásában is szerepet kaphat.

Összességében tehát a feketekömény az emésztőrendszer, a máj és a vese szintjén is védő, gyulladáscsökkentő és támogató hatásokat mutat, amelyek különösen fontosak a modern életmód által terhelt szerveknél.

Betegségek és állapotok - Összegzés

Puffadás, emésztési zavarok (dyspepsia), gyomorégés
epehólyag működési zavar (epepangás, diszkinézia)
Gyomorhurut és gyomorfekély (gátolta a Helicobacter pylori baktériumot, amely a gyomorfekély egyik fő okozója)
IBS (irritábilis bél szindróma)
Colitis ulcerosa és más bélgyulladások (főleg állatkísérletekben vizsgálva)
Zsírmáj betegség - alkoholos és nem alkoholos májkárosodás
Gyógyszerek vagy toxinok okozta májkárosodás
Vesekő (kalcium-oxalát kövek)
Gyógyszerek okozta vesekárosodás megelőzése

Idegrendszer és kognitív funkciók

Az agy különösen érzékeny az oxidatív stresszre és a gyulladásra, amelyek időskorban, valamint neurodegeneratív betegségekben – például Alzheimer- és Parkinson-kórban – fokozottan jelen vannak. A feketekömény antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásai ezen a területen is érvényesülhetnek.

Állatkísérletekben a thymoquinon védte az idegsejteket a különféle toxinok és oxigénhiány okozta károsodástól, vagyis neuroprotektív hatást mutatott. Néhány humán vizsgálat arra utal, hogy a feketekömény javíthatja a memóriát és a figyelmet: fiatal felnőttek esetében például rövid távú kognitív tesztekben jobb teljesítményt mértek a rendszeres fogyasztás után.

Időskorban különösen nagy jelentősége lehet, hogy a feketekömény lassíthatja az agyi hanyatlás folyamatait. Laboratóriumi eredmények alapján mérsékelheti az Alzheimer-kórhoz hasonló patológiás elváltozásokat, bár ehhez még sok további klinikai kutatásra van szükség.

Emellett előzetes adatok szerint a feketeköménynek enyhe hangulatjavító és szorongáscsökkentő hatása is lehet. Ez részben az idegrendszeri gyulladások mérséklésének, részben a neurotranszmitterekre gyakorolt közvetett hatásnak tudható be.

A feketekömény - az idegrendszer szintjén védelmet nyújthat a sejtkárosodás ellen, támogathatja a kognitív funkciókat és hozzájárulhat a pszichés jólléthez, különösen idősebb korban.

Betegségek és állapotok - Összegzés

Memóriazavar, kognitív hanyatlás (időskorban)
Alzheimer-kór kísérletes modelljei
Stressz és szorongás
Alvászavarok (pl. nem pihentető alvás) – friss klinikai vizsgálatokban rövid távon kedvező hatást mutatott

A nők egészsége

A feketekömény több szempontból is ígéretes a nők számára, különösen az anyagcsere, a hormonális egyensúly és a fertőzések területén.

A hormonális egyensúlyt érintő kutatások szerint a feketekömény javíthatja az inzulinérzékenységet, csökkentheti a leptinszintet és a gyulladásos citokinek mennyiségét. Ez különösen a PCOS-ben (policisztás ovárium szindróma) érintett nőknél fontos, ahol gyakran egyszerre van jelen a hormonális zavar, az elhízás és a krónikus gyulladás. Bár közvetlen PCOS-vizsgálatból még kevés áll rendelkezésre, az eddigi eredmények alapján a feketekömény értékes kiegészítő lehet ebben a kórképben.

A menstruáció és a menopauza kapcsán a népi gyógyászat régóta használja a feketeköményt görcsoldóként és a panaszok enyhítésére. Gyulladáscsökkentő tulajdonságai ésszerű magyarázatot kínálnak arra, miért tapasztalhattak a nők javulást menstruációs fájdalmaknál. Menopauza után pedig a csontok egészségében játszhat szerepet: állatkísérletekben a feketekömény olaj mérsékelte a csontvesztést ösztrogénhiányos modellekben, ami arra utal, hogy antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásai a csontritkulás lassításában is hasznosak lehetnek.

A nőgyógyászati fertőzések területén szintén ígéretes. A Candida albicans, amely a hüvelyi gombás fertőzések leggyakoribb kórokozója, érzékenynek bizonyult a feketekömény illóolaj összetevőire. Bár humán klinikai vizsgálatok még korlátozott számban állnak rendelkezésre, a laboratóriumi adatok és a hosszú népi tapasztalat alátámasztják a feketekömény hagyományos alkalmazását hüvelyi gyulladások és fertőzések kezelésében.

Fontos megemlíteni, hogy a feketeköményt terhesség és szoptatás alatt étrend-kiegészítőként nem ajánlják, mert nincsenek elegendő biztonsági adatok. Fűszerként történő fogyasztása azonban hagyományosan biztonságosnak számít.

Betegségek és állapotok - Összegzés

Menstruációs görcsök
Menopauzával összefüggő panaszok (pl. csontvesztés)
Hüvelyi fertőzések (Candida, bakteriális gyulladások)

A férfiak egészsége

Bár a feketekömény vizsgálatainak többsége általános vagy női populációban zajlott, egyre több adat áll rendelkezésre a férfiakra vonatkozó hatásokról is.

A legfontosabb kutatási terület a termékenység. Klinikai vizsgálatokban a feketekömény-olaj javította a spermakép paramétereit: nőtt a spermiumok száma, mozgékonysága és életképessége. Ez valószínűleg antioxidáns hatásának köszönhető, hiszen a szabad gyökök komoly károsító tényezőt jelentenek a spermiumokra nézve. Állatkísérletekben emellett a feketekömény csökkentette a heregyulladást és a spermiumokat érő oxidatív stresszt.

A hormonháztartásra gyakorolt hatása is érdekes: néhány kisebb vizsgálat szerint a feketekömény emelheti a tesztoszteronszintet, különösen azoknál a férfiaknál, akiknél a kiindulási szint alacsonyabb volt. Bár az eredmények nem minden esetben következetesek, a tendencia ígéretes.

A prosztata egészségében is lehet szerepe. Előzetes laboratóriumi adatok szerint a thymoquinon gátolta a prosztata sejtek túlzott burjánzását, ami a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás és a prosztatarák kockázata szempontjából is fontos lehet. Humán klinikai adatok azonban ezen a területen még hiányosak.

Betegségek és állapotok - Összegzés

Csökkent termékenység (spermiumszám és -mozgékonyság javítása)
Alacsony tesztoszteronszint
Prosztata-megnagyobbodás (BPH) és prosztatarák kísérletes modelljei

Szépség, bőr és haj

A feketekömény nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is régóta használt növény. Már az ókori Egyiptomban alkalmazták bőr- és hajápolásra, és ma is egyre népszerűbb a kozmetikumok világában.

A bőr szempontjából a feketekömény-olaj több problémára is hasznos lehet. Akne esetén csökkenti a gyulladást és gátolja az aknéért felelős baktériumok szaporodását. Ekcéma és allergiás bőrpanaszok esetén gyulladáscsökkentő és enyhe antihisztamin-hatásai révén mérsékelheti a viszketést és a bőrpírt. Sebgyógyulásnál elősegíti a hámképződést és csökkenti a fertőzés kockázatát. Antioxidánsai pedig hozzájárulhatnak a bőr rugalmasságának megőrzéséhez és a korai ráncosodás lassításához.

A haj és a fejbőr ápolásában is régóta jelen van. A feketekömény-olajat hajhullás ellen használták, és bár a klinikai bizonyítékok még szűkösek, egyes vizsgálatokban javította a haj sűrűségét és fényét. Korpásodásnál antimikrobiális hatása révén mérsékelheti a korpásodásért felelős gombák elszaporodását, és nyugtatja az irritált fejbőrt. Magas zsírsav- és vitamintartalma miatt táplálja a hajszálakat és hidratálja a fejbőrt.

Külső alkalmazásnál ugyanakkor érdemes elővigyázatosnak lenni: ritkán előfordulhat bőrirritáció, ezért ajánlott először kis bőrfelületen kipróbálni.

Betegségek és állapotok - Összegzés

Akne
Ekcéma
Sebgyógyulás lassulása, irritált bőr
Hajhullás és korpásodás

Hogyan fogyasztható a feketekömény?

A feketeköményt többféle formában is lehet fogyasztani, és mindegyiknek megvan a maga előnye.

Egész mag: fűszerként használják ételekhez, például kenyerekhez vagy salátákhoz. Ízt és illatot ad, de az egészségre gyakorolt hatások szempontjából kevésbé koncentrált forma.
Őrölt mag / kapszula: étrend-kiegészítőkben gyakori, standardizált mennyiséget tartalmaz, így egyszerű a használata.
Olaj: a legtöbb klinikai vizsgálatban a feketekömény-olajat alkalmazták, mivel ez tartalmazza a legnagyobb mennyiségben a bioaktív összetevőket (pl. thymoquinont). Hidegen sajtolt formában a leghatékonyabb.
Baraka kapszula: a feketekömény-olaj kapszulázott változata, amely praktikus, könnyen adagolható, és kiküszöböli az olaj sokak számára túl erős ízét és illatát. A „Baraka” név az arab elnevezésből származik („al-habba al-baraka” – áldott mag).

Hogyan tároljuk a feketekömény-olajat?

A feketekömény-olaj érzékeny a fényre, hőre és levegőre, ezért a tárolás nagyban befolyásolja a minőségét. Mindig sötét üvegpalackban, hűvös, fénytől védett helyen tartsd. Felbontás után a legjobb, ha hűtőszekrényben őrzöd, így lassabban bomlanak le az értékes hatóanyagok.

Bontatlanul általában 1–2 évig eltartható (a gyártó szavatossági idejét érdemes ellenőrizni), felbontás után viszont ajánlott 3–6 hónapon belül elfogyasztani. Ha az olaj szaga avas, íze pedig szúrósan keserűvé válik, már nem javasolt a fogyasztása. A palackot mindig gondosan zárd vissza, hogy minél kevesebb levegő érje.

Mennyi az ajánlott mennyiség?

A kutatásokban a leggyakrabban napi 1–3 gramm olajat alkalmaztak, ami nagyjából 1–3 milliliternek felel meg. Ez a konyhában mérve körülbelül fél–egy teáskanálnyi olaj.

A WHO és az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) még nem adott ki hivatalos napi ajánlást, de a vizsgálatok szerint a 2–3 hónapos kúraszerű alkalmazás biztonságosnak tűnik, majd rövid szünet után újrakezdhető a szedése.

Szezonális alkalmazás

Allergiásoknál (pl. szénanátha esetén) logikus lehet a pollenszezon előtt 1–2 hónappal elkezdeni a fogyasztást, hogy az immunrendszer „ráhangolódjon”. Hasonlóan, az őszi-téli időszakban, amikor gyakoribbak a légúti fertőzések, sokan megelőzésképp kezdik el kúraszerűen használni.

Mire érdemes figyelni?

Minőség: mindig hidegen sajtolt, tiszta olajat válassz, lehetőleg sötét üvegben, hogy a hatóanyagok ne bomoljanak.
Adagolás: a túl nagy mennyiség (5–6 g/nap felett) gyomorirritációt okozhat.
Biztonság: terhesség és szoptatás alatt étrend-kiegészítő formájában nem ajánlják, fűszerként azonban biztonságosan használható.
Gyógyszerek mellett: cukorbetegeknek és véralvadásgátlót szedőknek érdemes orvossal egyeztetni, mert befolyásolhatja a vércukorszintet és a véralvadást.
Allergia: ritkán előfordulhat bőrirritáció vagy gyomorpanasz, ezért célszerű kisebb adaggal kezdeni.

Mit tanulhatunk a feketeköménytől?

A feketekömény története jól példázza, hogyan fonódik össze a hagyomány és a modern tudomány. Ami egykor csupán népi tapasztalat volt, ma már számos laboratóriumi és klinikai vizsgálat tárgyát képezi. A bizonyítékok alapján a feketekömény nem egy univerzális csodaszer, de értékes kiegészítője lehet az egészséges életmódnak és a hagyományos orvosi kezeléseknek.

Segíthet az anyagcsere és a szív-érrendszer egyensúlyának megőrzésében, mérsékelheti a gyulladásos és allergiás folyamatokat, támogathatja a máj és a vese működését, hozzájárulhat a bőr és a haj egészségéhez, valamint a női és férfi hormonális funkciókhoz. Mindezt azonban mindig tudatosan, mértékkel, és szükség esetén orvosi konzultációval együtt érdemes alkalmazni.

A feketekömény apró magjaiban rejlő gazdagság arra emlékeztet bennünket, hogy a természet sokszor jóval többet rejt, mint amit első pillantásra gondolnánk. És bár a tudomány még sok kérdésre keresi a választ, egy dolog bizonyos: a feketekömény a múltban és a jelenben is fontos szövetségesünk lehet az egészség megőrzésében.

Fontos tudnivaló

Ez a cikk - a megjelenés idején - a legfrissebb tudományos kutatások alapján készült. Ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy önállóan diagnózist állítson fel vagy öngyógyításba kezdjen vele, és nem helyettesíti az orvosi konzultációt. Bármilyen egészségügyi döntést vagy módszert (akár ebből, akár más cikkjeinkből származik) minden esetben előzetesen beszéljen meg kezelőorvosával!

Irodalomjegyzék

Boskabady, M. H., Shirmohammadi, B., Jandaghi, P., & Kiani, S. (2004). Possible mechanism(s) of the relaxant effect of Nigella sativa on tracheal chains in guinea pigs. BMC Pharmacology,
Gholamnezhad, Z., Havakhah, S., & Boskabady, M. H. (2016). Preclinical and clinical effects of Nigella sativa and its constituent, thymoquinone: A review. Journal of Ethnopharmacology, 190, 372–386
Hannan, M. A., Rahman, M. A., Sohag, A. A. M., Uddin, M. J., Dash, R., Sikder, M. H., Rahman, M. S., Timalsina, B., Munni, Y. A., Sarker, P. P., … & Kim, B. (2021). Black cumin (Nigella sativa L.): A comprehensive review on phytochemistry, health benefits, molecular pharmacology, and safety. Nutrients, 13(6), 1784.
Kmail, A., Said, O., & Saad, B. (2023). How thymoquinone from Nigella sativa accelerates wound healing through multiple mechanisms and targets. Current Issues in Molecular Biology, 45(11), 9039-9059.
Li, Z., Wang, Y., Xu, Q., Ma, J., Li, X., Yan, J., Tian, Y., Wen, Y., & Chen, T. (2023). Nigella sativa and health outcomes: An overview of systematic reviews and meta-analyses. Frontiers in Nutrition, 10, 1107750.
Kanter, M., Demir, H., Karakaya, C., & Ozbek, H. (2005). Gastroprotective activity of Nigella sativa L. oil and its constituent, thymoquinone, against acute alcohol-induced gastric mucosal injury in rats. World Journal of Gastroenterology,
Salem, M. L. (2005). Immunomodulatory and therapeutic properties of the Nigella sativa L. seed. International Immunopharmacology, 5(13–14), 1749–1770
Tavakkoli, et al., (2017). Review on clinical trials of black seed (Nigella sativa) and its active constituent, thymoquinone. Journal of Pharmacopuncture, 20(3), 179–193.
Evanti, A., et al. (2025). Role of Nigella sativa L. seed (black cumin) in preventing photoaging: antioxidant and anti-inflammatory mechanisms. Biomedical Reports.
Abdel-Sater, (2009). Gastroprotective effects of Nigella sativa oil on gastritis in rats. international Journal of Physiology, Pathophysiology and Pharmacology
Razmpoosh, E., Safi, S., Nadjarzadeh, A., Fallahzadeh, H., Abdollahi, N., Mazaheri, M., Nazari, M., & Salehi-Abargouei, A. (2021). The effect of Nigella sativa supplementation on cardiovascular risk factors in obese and overweight women: a crossover, double-blind, placebo-controlled randomized clinical trial. European Journal of Nutrition
Tiwari, A., et al. (2022). The effect of Nigella sativa on non-alcoholic fatty liver disease: A systematic review and meta-analysis. Human Nutrition end Metabolism
Yimer, E. M., et al. (2019). Nigella sativa (Black Cumin): A Promising Natural Remedy for a Wide Range of Illnesses. Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine.
Razmpoosh, E., et al., (2024). A crossover randomized controlled trial examining the effects of black seed (Nigella sativa) supplementation on IL-1β, IL-6 and leptin, and insulin parameters in overweight and obese women. BMC Complementary Medicine and Therapies.
Thomas, J., et al.(2022). A phase I clinical trial to evaluate the safety of thymoquinone-rich black cumin oil (BlaQmax®) on healthy subjects: Randomized, double-blinded, placebo-controlled prospective study. Toxicology Reports
Alberts, A., Moldoveanu, E.T, Niculescu, A-D., grumezescu, A.M., (2024). Nigella sativa: A Comprehensive Review of Its Therapeutic Potential, Pharmacological Properties, and Clinical Applications. International Journal of Molecular Sciences.