Kik tartoznak a homocisztein-szint szempontjából veszélyeztetett csoportok közé, és miért?

Sabina Krivosik
szept. 28.
5 perc olvasás

Vegetáriánusok, idősek, dohányosok, várandósok és azok, akik túl sok alkoholt fogyasztanak – látszólag nagyon különböző emberek. De mi köti össze őket? Egy láthatatlan biokémiai tényező: a homocisztein.

Ez a rejtett, de fontos molekula mindannyiunk szervezetében keletkezik, mégis vannak csoportok, akiknél a szintje könnyebben megemelkedik. És ez bizony komoly egészségügyi kockázatokkal járhat, a szív- és érrendszeri betegségektől kezdve egészen a kognitív hanyatlásig. Nézzük, miért!

Mi az a homocisztein és miért számít?

A homocisztein egy kénatomot tartalmazó aminosav-származék, amely a szervezetben a metionin lebontásakor jelenik meg. A metionin egy nélkülözhetetlen aminosav, amelyhez főként fehérjedús táplálékból jutunk hozzá. Maga a homocisztein tehát egy átmeneti melléktermék, amelynek szintjét a szervezet normális körülmények között szoros kontroll alatt tartja. Ennek érdekében különféle enzimatikus útvonalakon keresztül más vegyületekké alakul, de ehhez nélkülözhetetlen a B6-, a folát (B9-) és a B12-vitamin jelenléte.

Ha a szervezet nem jut elég ezekhez a vitaminokhoz, vagy az anyagcsere folyamatai sérülnek, a homocisztein szintje megemelkedik. Ez pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, a demencia és más kórképek kockázatát (Clarke et al., 1991; Homocysteine Studies Collaboration, 2002).

Mi köti össze a különböző rizikócsoportokat?

1. Vegetáriánusok és vegánok

A B12-vitamin szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg. Mivel a vegetáriánusok és különösen a vegánok nem fogyasztanak ilyen termékeket (vagy csak nagyon korlátozottan), náluk könnyebben alakul ki B12-hiány. A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a B12-hiány gyakori oka a magasabb homociszteinszintnek ebben a csoportban (Herrmann & Geisel, 2002). Bár a vegetáriánus étrend sok folátot biztosít, ez önmagában nem elegendő a homocisztein lebontásához.

2. Idősek

Az időseknél több tényező is közrejátszik:

A gyomorsav-termelés csökkenése miatt romlik a B12-vitamin felszívódása.
Gyakran szednek olyan gyógyszereket (pl. protonpumpagátlók, metformin), amelyek gátolják a B12 hasznosulását.
A vesék öregedéssel járó funkcióromlása miatt a homocisztein kiválasztása kevésbé hatékony.

Egy tanulmány szerint a 65 év feletti emberek 10–20%-ánál alakul ki klinikailag is jelentős B12-hiány, ami növeli a homociszteinszintet (Allen, 2009).

3. Dohányosok

A dohányzás több mechanizmuson keresztül emeli a homociszteint:

Csökkenti a folát- és B12-vitamin-szintet a szervezetben.
Oxidatív stresszt vált ki, ami fokozza a homocisztein káros hatásait az érfalakra.

Epidemiológiai adatok szerint a dohányosok átlagosan magasabb homociszteinszinttel rendelkeznek, mint a nemdohányzók, ami részben magyarázza a dohányzás szív- és érrendszeri kockázatát (de Bree et al., 2002).

4. Várandós nők

A terhesség alatt a szervezet vitamin- és ásványianyag-igénye jelentősen megnő. A folát különösen fontos, hiszen a magzat idegrendszeri fejlődésében játszik kulcsszerepet. A nem megfelelő folátbevitel nemcsak a homociszteinszintet emeli, hanem növeli a velőcsőzáródási rendellenességek kockázatát is (Czeizel & Dudás, 1992). Ezért ajánlott a várandósoknak folsavpótlást szedni, amit a legtöbb országban hivatalos egészségügyi irányelvek is támogatnak.

5. Túlzott alkoholfogyasztók

Az alkohol több szinten zavarja a homocisztein-anyagcserét:

Csökkenti a folát felszívódását és gyorsítja a kiürülését.
Károsítja a májat, amely központi szerepet játszik a homocisztein lebontásában.
Rontja a B6-vitamin hasznosulását.

Krónikus alkoholistáknál gyakori a magas homociszteinszint, ami hozzájárul a májkárosodás és a szív-érrendszeri problémák súlyosbodásához (Halsted et al., 2002).

Milyen következményekkel járhat a magas homociszteinszint a rizikócsoportokban?

Vegetáriánusok és vegánok

Idegrendszeri problémák: memóriazavar, koncentrációs nehézségek, neuropátia. A B12-hiány miatt a mielinhüvelyek károsodhatnak, ami hosszú távon idegrendszeri zavarokat okozhat.
Szív-érrendszeri kockázat: fokozott esély szívinfarktusra és stroke-ra. A tudományos vizsgálatok szerint a tartósan emelkedett homociszteinszint az érelmeszesedés folyamatát gyorsítja.
Rejtett veszély: mivel gyakran fiatalabb korban kezdődik a B12-hiány, a káros következmények lassan, évek alatt halmozódnak.

Idősek

Stroke és infarktus magasabb kockázata. Időskorban a társbetegségek (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) tovább növelik a rizikót.
Kognitív hanyatlás, demencia gyorsabb kialakulása. A homocisztein neurotoxikus hatása összefügg a memóriazavarral és az Alzheimer-kór előrehaladásával.
Csonttörések fokozott esélye: a homocisztein befolyásolja a kollagén keresztkötéseit a csontokban, így a csontok törékenyebbé válnak.

Dohányosok

Gyorsabb érelmeszesedés és trombózishajlam. A dohányzás és a magas homocisztein együtt sokszorozza az érfalakra ható oxidatív stresszt.
Szívbetegségek korai megjelenése: koszorúér-betegségek, perifériás érbetegségek előfordulása gyakrabban és fiatalabb korban.
Krónikus gyulladás: a homocisztein hozzájárulhat a dohányzás által kiváltott gyulladásos folyamatok fenntartásához.

Várandós nők

Magzati fejlődési zavarok (pl. velőcsőzáródási rendellenességek), amelyek a folát- és B12-hiányhoz is kapcsolódnak.
Vetélés és koraszülés magasabb kockázata, amit több klinikai vizsgálat is összefüggésbe hozott a magas homociszteinszinttel.
Anyai komplikációk, például preeclampsia és terhességi magas vérnyomás. Ezek súlyos szövődmények, amelyek az anya és a magzat egészségét is veszélyeztetik.

Túlzott alkoholfogyasztók

Májkárosodás súlyosbodása: a homocisztein hozzájárul a májsejtek oxidatív károsodásához.
Érrendszeri problémák erősödése: az alkohol és a homocisztein együtt növelik az érelmeszesedés és a magas vérnyomás kockázatát.
Neurológiai tünetek: memóriazavarok, hangulati labilitás, depresszió. Az alkohol idegrendszeri hatásait a homocisztein neurotoxikus tulajdonságai tovább rontják.

Ezek a következmények együttesen mutatják, hogy a homociszteinszint emelkedése minden rizikócsoportban specifikus és súlyos problémákat idézhet elő, különösen akkor, ha más kockázati tényezők is jelen vannak.

Mi a közös nevező?

A fenti csoportokat látszólag semmi nem köti össze – mégis van egy közös pont: mindegyiknél nagyobb az esély a B-vitamin-anyagcsere zavaraira, különösen a B12-, folát- és B6-hiányra. Mivel ezek a vitaminok kulcsfontosságúak a homocisztein lebontásában, a hiányuk közvetlenül vezethet a homociszteinszint emelkedéséhez.

Megelőzés és gyakorlati tanulságok

Vegetáriánusoknak/vegánoknak: rendszeres B12-pótlás szükséges étrend-kiegészítők vagy dúsított élelmiszerek formájában.
Időseknek: érdemes orvosi kontroll mellett ellenőriztetni a B12- és folátszintet, szükség esetén pótlással.
Dohányosoknak: a leszokás az első számú lépés, emellett javasolt a folátban gazdag étrend.
Várandósoknak: a folsavpótlás alapvető, a terhesség tervezésekor is fontos elkezdeni.
Túlzott alkoholfogyasztóknak: a fogyasztás mérséklése mellett a vitaminpótlás is indokolt lehet.

Összegzés

Vegetáriánusok, idősek, dohányosok, várandós nők és túlzott alkoholfogyasztók – bár teljesen különböző élethelyzetben vannak, közös bennük, hogy szervezetük hajlamosabb a homocisztein felhalmozódására. Ez pedig egy alattomos, de befolyásolható kockázati tényező a szív- és érrendszeri, idegrendszeri és egyéb betegségek kialakulásában.

A kulcs a B-vitaminok megfelelő bevitele, az egészséges életmód és az időnkénti orvosi ellenőrzés.

Tanulság: Bár nem tudunk minden rizikófaktort kiküszöbölni, a homocisztein kordában tartásával sokat tehetünk a hosszú távú egészségünkért.

Fontos tudnivaló

Ez a cikk - a megjelenés idején - a legfrissebb tudományos kutatások alapján készült. Ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy önállóan diagnózist állítson fel vagy öngyógyításba kezdjen vele, és nem helyettesíti az orvosi konzultációt. Bármilyen egészségügyi döntést vagy módszert (akár ebből, akár más cikkjeinkből származik) minden esetben előzetesen beszéljen meg kezelőorvosával!

Irodalomjegyzék

Allen, L. H. (2008). Causes of vitamin B12 and folate deficiency. Food and Nutrition Bulletin, 29(2 Suppl), S20–S34.
Clarke, R., Daly, L., Robinson, K., Naughten, E., Cahalane, S., Fowler, B., & Graham, I. (1991). Hyperhomocysteinemia: an independent risk factor for vascular disease. New England Journal of Medicine, 324(17), 1149–1155.
Czeizel, A. E., & Dudás, I. (1992). Prevention of the first occurrence of neural-tube defects by periconceptional vitamin supplementation. New England Journal of Medicine, 327(26), 1832–1835.
de Bree, A., Verschuren, W. M. M., Blom, H. J., & Kromhout, D. (2002). Lifestyle factors and plasma homocysteine concentrations in a general population sample. American Journal of Epidemiology, 155(6), 513–522.
Halsted, C. H., Villanueva, J. A., Devlin, A. M., & Chandler, C. J. (2002). Metabolic interactions of alcohol and folate. The Journal of Nutrition, 132(8 Suppl), 2367S–2372S.
Herrmann, W., & Geisel, J. (2002). Vegetarian lifestyle and monitoring of vitamin B-12 status. Clinica Chimica Acta, 326(1-2), 47–59.
Homocysteine Studies Collaboration. (2002). Homocysteine and risk of ischemic heart disease and stroke: a meta-analysis. JAMA, 288(16), 2015–2022.