Ha az ízek és illatok eltűnnek – mi segíthet visszahozni őket?

Sabina Krivosik
okt. 2.
6 perc olvasás

Képzeld el, hogy egy reggel a kávé gőze nem ébreszt fel, a friss kenyér illata nem csalogat a konyhába, és a kedvenc ételed íze is semmivé foszlik. Ez a tapasztalat nemcsak csalódás, hanem komoly életminőség-romlást is jelenthet. A szaglás és az ízérzékelés hiánya – orvosi nyelven anosmia és ageusia – sokakat érint, különösen vírusfertőzések (például COVID-19) után.

A kutatások szerint a szaglás és ízérzékelés zavara több tényezőből fakadhat: lehet oka fertőzés(pl.megfázás, influenza), az orrnyálkahártya gyulladása, orrpolipok, szinuszproblémák, elzáródás (ezek fizikailag gátolhatják az illatmolekulák elérését a receptorokhoz), de lehet idegi sérülés is. Toxikus anyagok, gyógyszerek mellékhatásai, sugárkezelés, öregedés, idegrendszeri betegségek (pl. Alzheimer, Parkinson) is szerepet játszhatnak, de akár vitamin- és ásványianyag-hiány is. Ez utóbbi különösen érdekes, mert viszonylag egyszerűen ellenőrizhető és kezelhető. Ezért ebben a cikkben a hangsúlyt a nélkülözhetetlen anyagokra helyezzük: melyek azok a vitaminok és ásványi anyagok, amelyek nélkül az ízek és illatok világa elsivárosodhat? És mit mond a tudomány arról, hogy ezek pótlása segíthet-e?

A szaglás és ízérzékelés biológiája

A szaglás során illatmolekulák belélegzéskor eljutnak az orr hátsó részén található szaglóhámszigetekhez, ahol az ott lévő receptorok ingerületet generálnak, amely az agy illatközpontjába jut.

Az ízérzékelésnél az ízlelőbimbók a nyelv felszínén érzékelik az édes, savas, sós, keserű és umami („sós-savanykás, húsos”) ízeket — de nagy részben maga az “ízélmény” valójában a szag és az illat kombinációja (szag + íz = az étel aromája) (pl. ~ 80 % ízérzési zavarról kiderül, hogy szaglási problémából adódik)

Miért fontos a szaglás és ízérzékelés?

Az illatok és ízek nemcsak gasztronómiai élményt adnak, hanem biztonsági és pszichológiai funkciót is betöltenek. A szaglás segít felismerni a füstöt, gázt vagy romlott ételt, az ízek pedig hozzájárulnak az étvágyhoz és a változatos táplálkozáshoz.

Az illatok nemcsak az ételek élvezetét adják, hanem a mindennapi élet érzelmi dimenzióit is: egy virágzó jázminbokor, a frissen kaszált fű vagy az erdő földes illata emlékeket hív elő, nyugalmat vagy épp felvillanyozó energiát ad. A természet illatainak érzékelése ezért nem puszta luxus, hanem fontos része lelki jólétünknek és környezetünkhöz való kapcsolódásunknak.

Amikor ezek elvésznek:

Életminőség romlik – az étkezés öröme megszűnik.
Pszichés terhelés nő – depresszió, szorongás gyakoribb.
Biztonság sérül – nehezebb észlelni a veszélyes szagokat.
Táplálkozási egyensúly felborul – egyoldalú étkezés, súlyvesztés.

Nem véletlen tehát, hogy a tudomány keresi a megoldásokat – köztük azt, hogyan befolyásolják a vitaminok és ásványi anyagok az érzékszerveink működését.

Nélkülözhetetlen anyagok a szaglás és ízérzékelés szempontjából

A szaglás és az ízérzékelés működése elsőre magától értetődőnek tűnik: eszünk, iszunk, beleszippantunk a levegőbe – és máris jönnek az élmények. Valójában azonban bonyolult biológiai rendszerek dolgoznak a háttérben, amelyeknek zavartalan működéséhez nemcsak egészséges idegpályák és receptorok kellenek, hanem bizonyos vitaminok és ásványi anyagok is. Ha ezekből hiány alakul ki a szervezetben, az érzékszervek szó szerint „éhezni” kezdenek, és az élmények fakóvá vagy teljesen eltűnővé válhatnak.

A tudomány egyre több bizonyítékot mutat arra, hogy néhány mikrotápanyag kulcsszerepet játszik az ízek és illatok érzékelésében. Nézzük, melyek ezek, és miért nélkülözhetetlenek!

Cink – a kulcsszereplő

A cink az egyik legfontosabb ásványi anyag az ízérzékelésben és a szaglásban. Az ízlelőbimbók és a szaglóhám működéséhez, valamint regenerációjához is szükséges.

Mi történik hiány esetén? Gyakori a csökkent ízérzékelés (hypogeusia) vagy a teljes ízvesztés (ageusia). A szaglás is tompulhat.
Mit mond a kutatás? Heckmann és munkatársai (2005) kimutatták, hogy cink-szulfát pótlással javult a krónikus ízérzékelési zavarban szenvedők állapota.
Hol találjuk? Húsokban, májban, tojásban, hüvelyesekben, tökmagban és diófélékben.

Érdekesség: cinkhiány nemcsak alultápláltság miatt alakulhat ki, hanem például tartós stressz vagy bizonyos gyógyszerek (pl. savlekötők) szedése miatt is.

A-vitamin – a regeneráció támogatója

Az A-vitamin fő feladata, hogy egészségesen tartsa a nyálkahártyát – beleértve az orrban lévő szaglóhámot is. Ha ez sérül, az illatmolekulák nem tudják megfelelően stimulálni a receptorokat.

Mit mutat a kutatás? Hummel és munkatársai (2017) szerint az A-vitamin orrspray szagtréninggel kombinálva javíthatja a krónikus szaglászavarokat.
Források: máj, tojássárgája, tejtermékek, valamint növényi provitamin-formái (sárgarépa, édesburgonya, sütőtök, spenót).

B12-vitamin – idegvédelem és ingerületátvitel

A B-vitaminok, különösen a B12, nélkülözhetetlenek az idegek egészségéhez: nélküle a szaglást és ízlelést közvetítő idegpályák nem működnek megfelelően.

Hiány következménye: idegi eredetű szaglás- és ízérzékelési zavarok alakulhatnak ki.
Kutatási háttér: Tobbek között egy 2023 -as kutatás kiemeli, hogy a B12-hiányos betegek érzékelési zavarai vitaminpótlással sokszor rendeződnek.
Források: hús, hal, tojás, tejtermékek – vegetáriánusoknál és vegánoknál a pótlás gyakran elengedhetetlen.

D-vitamin – immunvédelem és gyulladáscsökkentés

A D-vitamin az immunrendszer egyik legfontosabb szabályozója: segíti a nyálkahártyák védelmét, csökkenti a túlzott gyulladásos reakciókat, és hozzájárul a szervezet vírusokkal szembeni védekezéséhez. Több megfigyelés szerint a COVID-19 utáni elhúzódó tünetek, köztük a szaglászavarok, gyakoribbak azoknál, akiknek alacsonyabb a D-vitamin-szintjük.

Érdekesség, hogy a D-vitamin és a cink egymás hatását is erősíthetik. A D-vitamin elősegíti a cink hatékony hasznosulását, míg a cink közvetlenül nélkülözhetetlen az íz- és szaglóreceptorok működéséhez. Együttes hiányuk különösen kedvezőtlen: a regeneráció lassabb lehet, a szaglóhám gyógyulása nehezebben indul be.

Ezért bár önmagában a D-vitaminról nincs bizonyított adat arra, hogy visszahozná a szaglást, a cinkkel együtt fontos szereplője annak a „védőernyőnek”, amely az immunrendszeren és a gyulladás szabályozásán keresztül támogathatja az érzékelés helyreállását.

Források: napfény (a bőrben képződik), zsíros hal (makrála, lazac), halmájolajok, tojássárgája.

Omega-3 zsírsavak – az idegek építőkövei

Az omega-3 zsírsavak (EPA és DHA) szó szerint „kenőanyagai” az idegsejteknek: az agy és az idegrendszer sejtjeinek membránjába épülnek be. Gyulladáscsökkentő hatásuk révén hozzájárulhatnak a regenerációhoz.

Hiány esetén: a regeneráció és az idegi jelátvitel lassulhat.
Bizonyíték: Egyes vizsgalatok hangsúlyozzák, hogy az omega-3 zsírsavak idegvédő és gyulladáscsökkentő szerepe segíthet érzékelési zavarokban is.
Források: tengeri halak (lazac, makréla, hering), lenmag, dió, chia mag.

Réz – a háttérben dolgozó segítő

A rézről ritkábban esik szó, pedig több enzim működéséhez nélkülözhetetlen, és hiánya idegrendszeri problémákhoz, köztük íz- és szaglászavarhoz vezethet.

Források: máj, kagyló, dió, teljes kiőrlésű gabonák.

A szaglás és ízérzékelés megfelelő működéséhez elsősorban a cink, A- és B12-vitamin, D-vitamin, omega-3 zsírsavak és a réz nélkülözhetetlenek. Ezek hiánya önmagában is okozhat érzékszervi zavart, és ha valaki tartós íz- vagy szagvesztést tapasztal, érdemes először

laborvizsgálattal ellenőrizni ezeket az értékeket.

További segítő módszerek

A vitamin- és ásványianyag-hiányok rendezése az első lépés, de a tudomány több más módszert is vizsgál, amelyek egyes esetekben segíthetnek:

Szagtréning – ismert illatok (pl. citrom, rózsa, szegfűszeg) rendszeres szagolása hónapokon át, amely az idegpályák „újratanítását” célozza.
Orrsóoldatos öblítés – segít tisztán tartani a nyálkahártyát, mérsékelni a gyulladást.
Gyulladáscsökkentők (pl. szteroid spray) – bizonyos esetekben orvosi javaslatra alkalmazhatók.
Kísérleti módszerek – fotobiomoduláció (vörös/közeli infravörös fény), diódalézer-terápia, intranazális inzulin.
Sebészeti lehetőségek – ritka esetben, strukturális orrproblémáknál.

Ezek ígéretesek lehetnek, de egyik sem helyettesíti a hiányállapotok kezelését.

Az ízek és illatok visszahódítása

A szaglás és ízérzékelés elvesztése súlyos életminőség-romlást okoz, de nem mindig kell beletörődni. A tudomány egyre inkább rámutat arra, hogy a megfelelő vitamin- és ásványianyag-ellátottság alapfeltétel a szaglás és ízérzékelés megőrzéséhez és helyreállításához.

Különösen a cink, A-vitamin, B12, D-vitamin, omega-3 zsírsavak és réz hiánya állhat a háttérben, amelyek ellenőrzése és pótlása egyszerű, biztonságos és hatékony első lépés lehet.

Emellett érdemes kiegészítő módszereket (szagtréning, orrsóoldat, esetenként orvosi kezelés) is igénybe venni.

Fő üzenet: ha elveszíted az ízek és illatok világát, az első és legfontosabb teendő a szervezet vitamin- és ásványianyag-állapotának felmérése. Ezután jöhetnek a további módszerek, amelyekkel még nagyobb eséllyel térhet vissza az élmények egyik legfontosabb dimenziója: az ízek és illatok érzékelése.

Fontos tudnivaló

Ez a cikk - a megjelenés idején - a legfrissebb tudományos kutatások alapján készült. Ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy önállóan diagnózist állítson fel vagy öngyógyításba kezdjen vele, és nem helyettesíti az orvosi konzultációt. Bármilyen egészségügyi döntést vagy módszert (akár ebből, akár más cikkjeinkből származik) minden esetben előzetesen beszéljen meg kezelőorvosával!

Irodalomjegyzék

Heckmann, J. G., Hujoel, P., & Hummel, T. (2005). Zinc gluconate in the treatment of dysgeusia—a randomized clinical trial. Annals of Otology, Rhinology & Laryngology, 114(9), 730–733. https://doi.org/10.1177/000348940511400909
Hummel, T., et al., (2017). Position paper on olfactory dysfunction. Rhinology Supplement, 54(26), 1–30.
Maniaci, A., Jérome R. Lechien, Luigi Angelo Vaira, Luigi La Via. (2024). A critical look at olfactory and gustatory dysfunction: Current knowledge and future directions. Frontiers in Neurology, 15, 1189132
Hernández, Woosch, Haehner & Hummel, (2022). Omega-3 supplementation in postviral olfactory dysfunction: a pilot study
Di Filippo, et al. (2023). Low vitamin D levels are associated with Long COVID syndrome in COVID-19 survivors. The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism
Chen, K.-Y., Lin, C.-K., & Chen, N.-H. (2023). Effects of vitamin D and zinc deficiency in acute and long COVID syndrome. Journal of Trace Elements in Medicine and Biology, 80, 127278.
Yan, C. H., et al.(2020). Effect of omega-3 supplementation in patients with smell dysfunction following endoscopic sellar and parasellar tumor resection.
Derin, S., et al. (2016). Effect of vitamin B12 deficiency on olfactory function. International Forum of Allergy & Rhinology
Baki, A., & Gündoğar, H. (2023). Effects of vitamin B12 on olfactory functions. Journal of Clinical Case Studies Reviews & Reports, https://www.auctoresonline.org/uploads/articles/1675063543Effects_of_vitamin_B12_on_olfactory_functions.pdf
Mundt, B., et al.(1987). Loss of smell and taste within the scope of vitamin B12 deficiency.