Görcsöl a lábad? 5 ok és megoldások – tudományosan, egyszerűen
- Sabina Krivosik
- szept. 25.
- 4 perc olvasás
„Az éjszaka közepén felébredsz, és a vádlidban egy tüzes, görcsös csomó rándul — ismerős?” A lábikragörcs, vagyis az izomgörcs sok ember életét keseríti meg. Bár általában ártalmatlan, nagyon kellemetlen élmény. De vajon miért jelentkezik, és mit tehetünk ellene? Ebben a cikkben öt fő okot mutatok be, tudományos kutatásokra alapozva, majd áttekintjük a bizonyított és kevésbé bizonyított megoldásokat is.
Mi az izomgörcs?
Az izomgörcs (angolul muscle cramp) hirtelen, akaratlan izomösszehúzódás, amely fájdalmas, és néhány másodperctől percekig tarthat. Leggyakrabban a vádlit, a combot és a talp izmait érinti. A pontos oka nem teljesen tisztázott, de két fő elmélet áll mögötte:
Elektrolit- és folyadékháztartás zavara – ha a szervezet elektrolitokat (nátrium, kálium, magnézium, kalcium) veszít, az izomsejtek ingerületvezetése zavart szenvedhet.
Ideg–izom kontroll zavara – izomfáradás vagy idegi túlaktiváció miatt az izmok akaratlanul rángani kezdenek.
Valószínű, hogy a görcsök hátterében több tényező egyszerre játszik szerepet.
5 gyakori ok, amiért görcsöl a lábad
1. Kiszáradás és elektrolit-egyensúly felborulása
Ha nem iszol eleget vagy sokat izzadsz, a szervezetből víz és sók távoznak. Ez felboríthatja az elektrolit-egyensúlyt, ami görcsöt idézhet elő.
2. Izomfáradás és túlterhelés
Sport, állómunka, nehéz emelés vagy hosszas fizikai terhelés során az izmok elfáradnak, az ideg–izom szabályozás felborul, és könnyebben alakul ki görcs.
3. Éjszakai görcsök és időskor
Az éjszakai lábgörcs különösen gyakori időseknél. Pontos oka nem mindig tisztázott, de szerepet játszhat az idegi szabályozás gyengülése, a vérkeringés változásai és az alvási testhelyzet.
4. Krónikus betegségek
Vesebetegség – elektrolitzavar miatt.
Cukorbetegség és neuropátia – idegi szabályozási problémák miatt.
Májcirrózis – folyadékháztartási zavarok miatt.
Endokrin betegségek – például a mellékpajzsmirigy zavara, ami kalciumháztartási problémát okoz.
5. Gyógyszerek és életmódbeli tényezők
Vizelethajtók, statinok, egyes hörgőtágítók mellékhatásként görcsöt okozhatnak.
Hosszas ülés vagy állás, repülőút, mozdulatlanság szintén növeli a kockázatot.
Magnézium és görcsök – mítosz vagy valóság?
A legtöbben elsőként a magnéziumhiányra gondolnak görcs esetén. Nem véletlen, hiszen a magnézium fontos szerepet játszik az ideg–izom ingerületátvitelben és az izmok ellazulásában.
De mit mutatnak a vizsgálatok?
Cochrane-áttekintés (2020): 11 tanulmány alapján kevés vagy semmilyen hatást nem mutatott felnőttek idiopátiás görcseinél.
Maor és mtsai (2017): idős felnőtteknél a magnézium-oxid nem bizonyult hatékonyabbnak a placebónál.
Barna és mtsai (2021): egy újabb formula, a MOMH (magnézium-oxid monohidrát) szignifikáns javulást mutatott a görcsök számában, hosszában és az alvásminőségben.
Liu és mtsai (2021): metaanalízis szerint az orális magnézium-kiegészítés összességében nem mutatott erős hatást.
Nightingale és mtsai (2024): bőrön át adott magnéziummal kísérleteztek, előzetes, kis mintás eredményekkel.
Magnéziumformák a kutatásokban:
Oxid: olcsó, de rosszul szívódik fel; a legtöbb negatív eredmény ehhez kapcsolódik.
Citrát, hidroxid: jobb biohasznosulás, de kevés bizonyíték a görcsmegelőző hatásra.
MOMH: újabb forma, biztatóbb eredményekkel.
Biszglicinát, malát, taurát: étrend-kiegészítőkben népszerűek, de klinikai vizsgálatokban nem tesztelték lábgörcsökre.
Topikus (spray, krém): kísérleti szakaszban, kevés adattal.
Mikor hasznos a magnézium?
Igazolt magnéziumhiány esetén (pl. dialízis, májcirrózis, felszívódási zavarok).
Terhesség alatt: több vizsgálatban csökkentette a görcsöket.
Ha étrendben kevés a magnézium (kevés zöldség, olajos mag, teljes kiőrlésű gabona).
Lényeg: a magnézium nem csodaszer, de fontos tápanyag. Ha valaki magnézium-kiegészítést szeretne kipróbálni, érdemes a jobban felszívódó formákat választani (például biszglicinát), és nem kizárólag a gyakran alkalmazott, de gyenge felszívódású oxidot. Utóbbi ugyan olcsó és sok vizsgálatban használták, de kevés pozitív eredményt adott, ezért nem ideális azok számára, akik valóban szeretnék növelni szervezetük magnéziumszintjét.
Mit tehetünk görcs esetén?
Azonnali segítség
Nyújtás: óvatos nyújtás segít oldani a görcsöt.
Masszázs, meleg borogatás: ellazítja az izmot, javítja a vérkeringést.
Folyadékpótlás: víz vagy izotóniás ital.
Savanyú uborka leve (pickle juice): egyes vizsgálatok szerint reflexesen gyorsíthatja a görcs oldódását, bár nem teljesen bizonyított.
Hosszú távú megelőzés
Rendszeres nyújtás: főleg lefekvés előtt.
Megfelelő folyadék- és elektrolitbevitel.
Kiegyensúlyozott étrend: magnéziumban, káliumban, kalciumban gazdag ételek.
Gyógyszeres lehetőségek: orvosi javaslatra szóba jöhetnek a B-vitaminok vagy K2-vitamin. A kinin korábban hatékony volt, de mellékhatásai miatt ma már nem ajánlott rutinszerűen.
Orvosi vizsgálat: ha a görcsök gyakoriak, erősek, vagy más tünetekkel (zsibbadás, gyengeség) társulnak.
Összegzés
A lábgörcs sok tényező együttes hatásából alakulhat ki: dehidratáció, izomfáradás, életkor, betegségek, gyógyszerek és esetenként magnéziumhiány is szerepet játszhat.
A magnézium létfontosságú tápanyag, de a kutatások azt mutatják, hogy nem minden esetben hoz megoldást a lábgörcsökre. Fontos hangsúlyozni, hogy a hatás nagymértékben függ attól is, milyen formában jut be a szervezetbe, mivel az egyes magnéziumvegyületek felszívódása jelentősen eltér. Bizonyos esetekben — például terhességben, igazolt hiányban vagy speciális formuláknál — lehet hasznos. A legbiztosabb megelőző módszerek továbbra is az izomnyújtás, hidratáció, ásványianyagban gazdag étrend és az orvosi kivizsgálás szükség esetén.
A legfőbb tanulság: bár a görcs ijesztő és fájdalmas, legtöbbször nem veszélyes. Ugyanakkor mindig érdemes a tested jelzéseit komolyan venni — mert néha egy egyszerű görcs mögött komolyabb ok is meghúzódhat.
Fontos tudnivaló
Ez a cikk - a megjelenés idején - a legfrissebb tudományos kutatások alapján készült. Ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy önállóan diagnózist állítson fel vagy öngyógyításba kezdjen vele, és nem helyettesíti az orvosi konzultációt. Bármilyen egészségügyi döntést vagy módszert (akár ebből, akár más cikkjeinkből származik) minden esetben előzetesen beszéljen meg kezelőorvosával!
Irodalomjegyzék
Allen, R. E. (2012). Nocturnal leg cramps. American Family Physician. https://www.aafp.org/pubs/afp/issues/2012/0815/p350.html
Barna, M., et al. (2021). Magnesium oxide monohydrate supplementation in nocturnal leg cramps: A multicenter RCT. Nutrition Journal. https://nutritionj.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12937-021-00747-9
Cochrane Neuromuscular Group. (2020). Magnesium for skeletal muscle cramps. Cochrane Database of Systematic Reviews. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8020016
Katzberg, H. D., & American Academy of Neurology. (2010). Symptomatic treatment for muscle cramps: An evidence-based assessment. Neurology. https://www.aan.com/globals/axon/assets/6900.pdf
Liu, L., et al. (2021). Effect of oral magnesium supplementation for relieving leg cramps: Systematic review and meta-analysis. Journal of the Formosan Medical Association, 120(10), 1837–1846. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1028455921001182
Maor, N., et al. (2017). Magnesium oxide for nocturnal leg cramps: A randomized clinical trial. JAMA Internal Medicine, 177(5), 617–623. https://jamanetwork.com/journals/jamainternalmedicine/fullarticle/2603490
Miller, K. C., et al. (2021). Pathophysiology and treatment of exercise-associated muscle cramps. Frontiers in Sports and Active Living. https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8775277
Nightingale, J., et al. (2024). Topical magnesium for muscle cramps: Pilot study. Journal of Clinical and Translational Endocrinology. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2950456224000186
Rabbitt, L., Mulkerrin, E. C., & O’Keeffe, S. T. (2016). Nocturnal leg cramps in older people. Age and Ageing, 45(6), 776–782. https://academic.oup.com/ageing/article/45/6/776/2499229
Tan, J., Zhu, R., Li, Y., et al. (2024). Vitamin K₂ in managing nocturnal leg cramps: A randomized clinical trial. JAMA Internal Medicine, 184(12), 1443–1448. https://jamanetwork.com/journals/jamainternalmedicine/fullarticle/2825457
Miller, K. C., Mack, G. W., Knight, K. L., Hopkins, J. T., Draper, D. O., Fields, P. J., & Hunter, I. (2010). Reflex inhibition of electrically induced muscle cramps in hypohydrated humans. Medicine & Science in Sports & Exercise, 42(5), 953–961.





Hozzászólások